A második világháború óta eltelt időszak legsúlyosabb világgazdasági válsága oly mértékben visszavetette a német gazdaságot, hogy legfontosabb mutatóit tekintve, (bruttó hazai termék mennyisége, ipari termelés, költségvetési hiánynak a gazdasági teljesítményéhez viszonyított aránya) csak évek múlva, egybehangzó szakértői becslések szerint 2013 körül éri el újra a válság előtti helyzetet. A bruttó hazai termék mennyisége 5 %-kal csökkent, az ipari termelés – százalékban kifejezve – kétszámjegyű visszaesést mutat, a költségvetés hiánya pedig közelebb van a bruttó hazai termék 4 százalékához, mint a háromhoz. A recesszió a teljes világkereskedelmet visszavetette: a korábbi évek 5 % körüli évi átlagos növekedése után tavaly – hosszú évtizedek óta először - a nemzetközi áruforgalom csökkent, a visszaesés mértékét a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 12 %-ra becsüli. A forgalom csökkenése gazdaságtörténeti jelentőségű súlypont-eltolódással párosult: mivel a 2003 óta egyfolytában a világ elsőszámú exportőrének számító Németország kivitele 18,4 %-kal, 803,2 milliárd €-ra, (azaz 1.121,3 milliárd $-ra) visszaesett, Kína exportja ezzel szemben „csak” 16 %-kal, 1.201,7 milliárd $-ra mérséklődött, 2009-ben – leütve Németországot a képzeletbeli dobogó legmagasabb fokáról - a világ elsőszámú exportőrévé a Kínai Népköztársaság lépett elő. (Az Economist Intelligence Unita világ exportőrei sorában harmadik helyen álló Egyesült Államok múlt évi exportforgalmát 1.068, Japánét 545, Franciaországét 475 milliárd $-dollárra becsüli.)
A német exporton belül az EU-tagországokba irányuló kivitel az átlagot meghaladó mértékben, 19,1 %-kal, az EU-n kívüli országokba irányuló 17,1 %-kal; az EU-országokból származó behozatal az átlagtól elmaradó mértékben 13,2 %-kal, míg az EU-n kívüli országokból származó az átlagot meghaladó mértékben, 19,4 %-kal esett vissza.
Tágabb visszatekintésben - 1998 és 2008 között az Egyesült Államok, Németország és Japán világexportban elért részaránya folyamatosan mérséklődött, (USA - 12,4 %-ról 8,9 %-ra, GER – 9,9 %-ról 9,1 %-ra, JAP – 7,1 %-ról 4,9 %-ra), a négy vezető gazdasági nagyhatalom közül egyedül Kínáé emelkedett (3,3 %-ról 8,9 %-ra). Egyébként éppen 2008 volt az az esztendő, amikor Kína a bruttó hazai termék mennyiségét tekintve is megelőzte Németországot, a világ országai sorában a második helyre lépett elő, s már csak az Egyesült Államok előzi meg. „Ezen nincs mit csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy a népköztársaság tizenötször nagyobb lélekszámú, mint mi vagyunk”, fogalmazott Axel Nitschke, az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége vezető közgazdásza, aki szerint Kína különösen sokat profitál a bérköltségek alacsony voltából, valamint nemzeti valutája alulértékeltségéből.
2008-ban a német exportőrök hajszálra maradtak el az ezermilliárd eurós kiviteltől; ha az év utolsó hónapjaiban nem tör ki a válság, el is érték volna a történelmi rekordot. Azóta tudjuk, tavaly még messzebb kerültek az ezermilliárdos rekordtól, s egy darabig nincs esély arra, hogy újra a közelébe kerülnének.
Tavaly a német kivitel csaknem ötödével való visszaesése az import 17,2 %-os, 667 milliárd €-ra történt csökkenésével párosult; az exportnak a behozatalt meghaladó visszaesése következtében a német kiviteli többlet is mérséklődött, a 2008. évi csaknem 180 milliárd €-ról 136,1 milliárdra.
A német exportnak a világátlagot jóval meghaladó visszaesése nem a véletlen műve: a világgazdasági válság – legalábbis a fontosabb exportpiacokon, köztük a német export csaknem két harmadát felvevő EU-tagországokban - visszavetette mind a beruházásokat, mind a lakossági fogyasztást; melynek következtében épp azokban az árucsoportokban (gépek, berendezések, közúti járművek, vegyi anyagok) csökkent a kereslet, melyek meghatározó szerepet játszanak a német kivitelben.
S mi várható az idén? Tavaly decemberben – a novemberihez képest – 3,4 %-kal már újra növekedett a kivitel, s ez óvatos optimizmussal tölti el a prognóziskészítőket. A Német Nagy- és Külkereskedők Szövetsége (BGA) a tavalyit egytizedével meghaladó nagyságú export-forgalmat valószínűsít, a kormány gazdasági programjának készítői ezzel szemben csupán 5,1 %-os exportdinamikát prognosztizálnak; (s ennek folytán a kormánynak a gazdasági növekedésre vonatkozó 1,4 %-os előrejelzése is jóval szerényebb a nagy gazdasági szervezetek, az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége és a Német Ipari Szövetség – BDI - 2 % körüli növekedési várakozásánál). A kieli világgazdasági intézet kutatói is szkeptikusak, mondván – Németország számos partnerországában még nagyon ingatag lábakon az élénkülés, s a kereslet ebből fakadó pangása szolidabb export-várakozásokat indokol.

Irány Németország! A németországi magyar portál.