|
Egyre több magyar esik áldozatul német weboldalokon hirdetett kétes szolgáltatásoknak. A csengőhangletöltésért például hamarosan 200 eurós számlát hoz postás. A fogyasztóvédők szerint az a balek, aki ezt kifizeti. Elég bírósággal megfenyegetni a céget, hogy "elkullogjon". Az Európai Fogyasztói Központ Magyarország tapasztalata alapján a magyar fogyasztók egyre nagyobb számban esnek áldozatul e csalásoknak. A panaszosok arról számoltak be, hogy német weboldalakon regisztráltak, és/vagy vettek igénybe elektronikus szolgáltatásokat (pl. mobiltelefon csengőhangokat vagy dalszövegeket töltenek le), abban a hitben, hogy ingyenesen teszik azt, tekintve, hogy a weboldalon nem volt egyértelmű tájékoztatás a szolgáltatások áraira vonatkozóan. Néhány héttel később jött azonban a feketeleves: a kereskedő postai úton kiszámlázott 12 vagy 24 havi szolgáltatási díjat 100-200 euró értékben, és súlyos jogi következményeket helyezett kilátásba nemfizetés esetére. Berndt Krieger, a német Európai Fogyasztói Központ igazgatója nyugodt lélekkel tanácsolja a fogyasztóknak, hogy ne engedjenek az állítólagos behajtó cégek fenyegetőzésének és ne fizessék be a követelt díjakat. Elmondta, hogy, a csalók nagy nyomást tudnak gyakorolni áldozataikra, ám tapasztalata szerint pusztán üres fenyegetés az ügy bírói útra való terelése. Számos jogi akadálya van ugyanis annak, hogy a fogyasztókat bíróság elé citálják. A magyar állampolgárok, avagy a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező fogyasztók elleni követeléseiket a külföldi kereskedőknek magyar bíróság előtt kellene érvényesíteni, azonban 100-200 eurós összegek esetében szinte teljesen valószínűtlen, hogy erre sor kerülne, nem is szólva az igények kétes megalapozottságáról. A német jog szerint a távollevők között kötött szerződések esetében 14 nap áll rendelkezésre az elállási jog gyakorlására. Amennyiben azonban a fogyasztókat nem tájékoztatják megfelelően az elállási jog gyakorlásának módjáról, az elállási idő azon a napon kezdődik, amikor a fogyasztót erről tájékoztatja a kereskedő, ám legkésőbb fél évvel a szerződés megkötése után lejár. Az Európai Fogyasztói Központok Hálózata azt tanácsolja, hogy legyünk fokozottan óvatosak, amikor egy internetes honlapon valamely ingyenes szolgáltatásért cserébe „csak" a nevünket és/vagy címünket kell megadni, illetve el kell fogadni a kereskedő általános szerződési feltételeit. Jobb tehát félni, mint megijedni.
Irány Németország! A németországi magyar portál.
Címkék: Németország | internet
Találatok: 331 | Bővebben... |