Telekocsi NémetországBerlini székhelyKötelező biztosítás Németországban

Németországi munka

Garantált németországi munkavállalásod ha követed az itt található tanácsokat és felhasználod az itteni lehetőségeket, információkat munkakeresésednél. A legfontosabb és nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ne indulj neki nyelvtudás nélkül még segédmunka esetén sem.

Nyelvtudás

Munkavégzéskor nélkülözhetetlen a kommunikáció de hivatalos ügyek intézésekor vagy akár a napi rutinos bevásárlást, közlekedést tekintve is elengedhetetlen feltétel, hogy legalább alapfokon beszéljen egy külföldi munkavállaló az adott ország nyelvén.

Külföldi munka nyelvismeret nélkül bevásárlásKülföldi munka nyelvismeret nélkül menetrendKülföldi munka nyelvismeret nélkül menetrend

Ez a nyelvtudás minimális ráfordítással megszerezhető, javaslatainkat a nyelvtanulásra itt találhatod. Természetesen igénybe veheted a magyarországi magán munkaközvetítők segítségét is akik legtöbbször nyelvtudás nélkül keresnek különböző munkákra munkavállalókat de sajnos ezek az ajánlatok sok esetben csak reklámszövegek és a ha valós munkára is keresnek embereket, sokszor kedvük szerint vonnak le a munkások béréből a biztosított szállásra, ellátásra. Nyelvtudás hiányában az ilyen esetekkel szemben tehetetlen aki nem beszéli a nyelvet, jogorvoslatra esélye sincsen. A valótlan munkát kínálókat, a munkások bérét nem kifizető vállalkozásokat fórumunkon egy topikba gyűjtjük.

Önéletrajz

ÖnéletrajzEgy jól megírt önéletrajz biztos kulcs lehet a személyes interjúhoz ezért nagyon fontos, hogy mit irunk bele. Általánosságban elmondható, hogy mindent érdemes beleírni amire megpróbálván rákérdezni: "Vajon ezt elolvasva behívnak-e interjúra?", igen a válasz. A régimódi elbeszélő stílusú önéletrajz helyett, a már mindenhol elfogadott amerikai stílusút írjunk de elképzelhető, hogy a munkaadó más, esetleg az unióban egységes formanyomtatvány (EUROPASS) önéletrajzot kér de ebben az esetben is kerüljük az elméletileg feltett kérdésre adott nemleges válaszokat tükröző adatokat. Tartalmát illetően ne próbálj meg mindent egy oldalba beleírni de ne is készíts két oldalnál hoszabb önéletrajzot. Az adatok felsorolásakor az aktuálissal kezdj és haladj visszafelé, a dátumokat pedig minimum hónapra pontosan tüntesd fel. Érdemes lehet már Németorszaágban élő ismerőst, barátot megkérni egy német SIMkártya megvásárlására mivel bizalmat ébreszthet a munkavállalót keresőben. Fényképet csak abban az esetben tartalmazzon önéletrajzod ha azt kérte a pozíció meghirdetője. Német nyelvű önéletrajzmintánkat innen letöltheted. Az önéletrajz küldésével egyidejűleg szükséges lehet végzettségedet illetve egyéb szakmai végzettséget igazoló iratok, oklevelek elküldésére is ha ezt a munkát kínáló kéri ezért azokról készíts hiteles másolatokat és szkener vagy digitális fényképezőgép segítségével e-mailhez csatolható file-okat.

Munkakeresés

Készen is állsz, hogy külföldi illetve németországi munkalehetőségeket pályázz meg. Hol is találsz rájuk? Manapság az interneten bukkanhatsz legegyszerűbben és leggyorsabban állásajánlatokra de ha már küldöldön tartózkodsz akkor a helyi lehetőségeket (újságokat, szakmai lapokat, munkaközvetítők ajánlatait, teletextet és minden más egyéb médiát) figyelve érdemes kibővíteni a keresést. Természetesen oldalunkon is találsz egy gyűjteményt ahol rengeteg németországi álláskínálat található vagy online profilt létrehozva is tudsz munkát keresni. Állásparadicsomunkban jelenleg több mint 50 adatbázisból, 30 kategóriában, 5 perces frissítéssel elérhető németországi állásajánlatok között válogathatsz, ezek száma folyamatosan bővűl ezért érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni. Az oldal saját álláshirdetéseit is érdemes figyelni amiket főként magyar cégek, vállalkozók illetve munkaközvetítők adtak fel az apróhirdetés modulon keresztül mert az érdekesebbeket ebben a szekcióban gyűjtjük. Természetesen apróhirdetéseinket böngészve is találhatsz munkaajánlatokat de kérünk, hogy ezeket mint minden más oldalon található apróhirdetést, óvatosan kezeld hiszen nincsen lehetőségünk hitelességük ellenőrzésére. Az apróhirdetések között Te is megjelentethetsz egy hirdetést ingyenesen amennyiben kitöltötted a jelentkezés németországi munkára űrlapunkat, aminek adatbázisát csak Magyarországon és Németországban törvényesen bejegyzett cégekkel, munkaközvetítőkkel osztunk meg. Az oldalon megtalálhatóak még partnereink fizetett vagy kölcsönös együttműdéseinknek köszönhetően szponzorációs hirdetéseik, kezeld Őket bizalommal de azonnal jelezd nekünk ha visszaélésre bukkannál.

Tények és tévhitek a külföldi munkavállalásról

Tévhit: Ebben az országban nem lehet élni. Ha külföldre megyek, ott biztosan jobban boldogulok majd.
Tény: Aki az egyik országban kudarcot vallott, annak pusztán az elköltözés nem fogja automatikusan megoldani minden problémáját. A személyiségen belüli gondjainkat ugyanis mindenhová magunkkal visszük, és egy idegen közegben még nehezebb lesz a helyzetünk miattuk.

Tévhit: Nem baj, ha nem beszélem az ottani nyelvet. Az angollal alap-szinten bárhol meg tudom értetni magam.
Tény: Az alapszintű nyelvtudás csak alacsony státuszú, átmeneti munkákhoz elég. A világon sehol nem fogadják tárt karokkal a jó helyi nyelvtudás nélkül érkezőket.

Tévhit: Külföldön sokkal magasabbat a fizetések.(„Ott a kerítés is kolbászból van.”)
Tény: Ugyan sok „második” és „harmadik” világbeli országra igaz, hogy a fejletlett a országokban nagyságrendekkel többet lehet keresni, ám az ottani megélhetési költségek is nagyságrendekkel magasabbak, mint amit egy szegényebb országból érkező külföldi megszokott. Nem ritka, hogy a jó kereset egy az egyben elmegy a lakbérre és a rezsikre.

Tévhit: Az kulturáltabb, civilizáltabb nép, mint mi.
Tény: Sok fejlett országban az őslakosok ellenségesek vagy előítéletesek a külföldiekkel. A franciák például – annak ellenére, hogy közismerten kevesen beszélnek bármilyen idegen nyelven, és gyakran az anyanyelvű helyesírásuk is alacsony színvonalú – kifejezetten ellenségesek azokkal a külföldiekkel, akik nem tökéletesen beszélnek franciául; még az enyhe akcentust sem tolerálják.

Tévhit: Majd a kinti ismerőseim segítenek munkát találni.
Tény: Az ismerőseidet jó eséllyel idegesíteni fogja, ha a saját életükön túl a te életedet is nekik kell megoldaniuk. A lakhatással és munkakereséssel kapcsolatos átmeneti segítséget csak egy-két hétig lehet elvárni bárkitől. Állásokra pályázni ráadásul időigényes feladat: rengeteg időt emészt fel, hogy az ember lehetőségeket találjon, jó önéletrajzot, motivációs levelet írjon, interjúkra járjon. Ezt senki nem fogja (és nem is tudja) helyetted megcsinálni.

Tévhit: Nem baj, hogy nincs semmi megtakarításom. Az első időkben majd ellakom a barátaimnál.
Tény: Az első időkben az a legvalószínűbb, hogy nem lesz fizetésed, vagy csak éhbérért tudsz elhelyezkedni. Ha nincs semmi tartalékod, nagyon kiszolgáltatott leszel az ismerőseidnek – az anyagi nyomás miatt pedig nem lesz mozgástered és időd, hogy valóban olyan munkát keress magadnak, amiben ki tudsz teljesedni.

Tévhit: Majd odakintről keresek valamit.
Tény: Manapság a legtöbb ember az interneten keres lehetőségeket, így teljesen fölösleges, hogy csak a keresés miatt külföldre utazz, és fizesd a repjegyet és a kinti rezsit, miközben úgyis egész nap csak a számítógép előtt fogsz ülni. Ezt otthonról is megteheted – és legalább egyből lesz konkrét visszajelzésed, hogy szükség van-e rád abban az országban. Az önéletrajzodat otthonról is fel tudod regisztrálni a fontosabb adatbázisokba, és a honlapodat is el tudod készíteni.

Tévhit: Csak az első jó melót kell megtalálnom, utána már révbe értem.
Tény: Számos országban nem divat a határozatlan idejű munka-szerződés. Van, ahol az a norma, hogy akármilyen jó vagy, csak fél évre szerződnek veled. A fél év hipp-hopp elrepül, te pedig egyik napról a másikra hirtelen megint az utcán találod magad.

A külföldi munka fajtái

Amikor külföldi munkában gondolkodsz, és proaktív akarsz lenni, nem árt tudnod, hogy pontosan mit is akarsz, és mi a felhozatal. A külföldön végezhető munkák alapvetően három csoportba oszt-hatók: rabszolgamunka, fiataloknak való/szezonális munkák és legális állások.

Rabszolgamunka
A klasszikus rabszolgatartó társadalmak ugyan megszűntek, de a rabszolgamunka iránti igény továbbra is létezik. Amíg a „második” és „harmadik” világban elég kétségbeesett és/vagy reménykedő ember él, addig meglesz az a réteg, amely elvégzi az alulfizetett vagy akár fizetetlen munkákat. A rabszolgamunkások elérhetősége a globalizációval sokat javult. A régi kizsákmányoló társadalmakban az ilyen munkaerőt a rabszolgavadászok biztosították, ők szállították a rabszolgákat a célországba. Mára ez a folyamat megszűnt, helyette az outsourcing (egy cég kiszervezi a munkát egy olyan országba, ahol a munkavállalók jelentősen olcsóbban dolgoznak) és a migráció (a rabszolga státuszú munkavállaló önszántából utazik a kizsákmányolás helyszínére) a divat. Ezek az emberek nem azért rabszolgák, mert kizsákmányolják őket, hanem mert szinte esélyük sincs méltó és megfelelően megfizetett munkát találni.
A rabszolgamunkásként végezhető tipikus munkák a következők:
mezőgazdasági munkák: gyomlálás, szüretelés, gyümölcsválogatás, csomagolás
vendéglátó-ipari kulimunkák: zöldségpucolás, fekete mosogatás
építőipari munkák
háztartási cselédmunkák: kertészkedés, takarítás, betegápolás
sweatshopok
prostitúció
Ha ezt a könyvet olvasod, kevésbé veszélyeztet ez a fajta csapda-helyzet, hiszen írástudó ember vagy. Ám ha mégis ilyesféle munkákban gondolkodnál, tudnod kell, hogy ezek kizárólag bejelentetlen állások, így a hatóságoknak jellemzően nem lesz tudomásuk arról, hogy te egyáltalán az országban tartózkodsz. Ha ilyen munkavállalóként a hatóságok látókörébe kerülsz, vélhetőleg kitoloncolnak, de akár börtönbe vagy menekülttáborba is kerülhetsz. A rabszolgamunkát végzők valójában nem munkavállalók, hanem bérmunkások: nem jogosultak biztosításra és betegellátásra, sokszor még a bérük sem annyi, mint amennyi ígértek. A legrosszabb esetben szó szerint fogságba esnek: elveszik az útlevelüket, zsarolják, adósságcsapdába ejtik, bezárják, megverik vagy akár meg is erőszakolják őket. Az ide vonatkozó horrortörténetek száma végtelen, és minden kultúrában van rá példa. Ha nem szeretnél ebbe a csoportba kerülni, mindenképpen beszélned kell a helyi nyelvet, és szükséged lesz legalább egy bizalmi kapcsolattartó személyre (valódi jóbarátra vagy közeli családtagra), akihez kiutazol. Ezek a munkák reaktív munkakereséssel vagy szóbaszéd és ajánlás útján találhatók meg.

Fiataloknak való melók
Ebbe a csoportba már aránylag tisztességes munkák tartoznak, amelyekért rendes piaci fizetést is kaphat az ember, de ilyenkor is feketén, munkavállalási és letelepedési engedély nélkül kell dolgoznia. Esetleg arra is figyelnie kell, hogy a rendőr ne igazoltassa, mert akkor könnyen kitoloncolhatják. (A rabszolgamunkát végzőket ez a veszély nem fenyegeti: az ő társadalmi státuszuk olyan alacsony, hogy még a rendőrség sem törődik velük – kivéve, ha éppen határsértést követnek el, amikor éppen be akarnak vándorolni az adott országba, vagy a munkáltatójuk bukik meg adócsalás miatt.) Ebbe a csoportba az alábbi munkák tartoznak:
vendéglátózás: pincér, felszolgáló, pultos, szakács
családi kisegítő munkák: házvezetőnő, bébiszitter, au pair
otthoni gondozás: beteg vagy fogyatékos ember ápolása közép-osztálybeli családnál
Az ilyen „melók” tipikusan diákoknak valók, vagyis idénymunkák, amelyeket iskola mellett, csak egy nyár erejéig is lehet vállalni. Ha megbízhatónak tűnsz, alapszinten beszéled az ország nyelvét, és hajlandó vagy keményen dolgozni, efféle munkákat előbb-utóbb valószínűleg találni fogsz kintről is. Egy ilyen munka lehet a proaktív munkakeresés kiindulópontja, de csak akkor, ha tudatosan irányítod, hogy mi történik veled. (Lásd a következő tipp listát.) A fiataloknak való munkák általában az X és az Y generáció tagjai, illetve az utánuk születettek számára vonzók. A fiatalabb generáció számára a világ jóval kisebb lett, számukra nem okoz gondot egy fapados járattal egy-két hónapra kiugrani egy nagyobb európai városba szerencsét próbálni. Ugyanakkor ezek a munkák az idősek számára szóba se jöhetnek. A harmadik évezredben jól látható, hogy az információáramlás és az angolnyelv-ismeret miatt a generációk között már nagyobbak a különbségek, mint az országok és különféle kultúrák között.

Legális külföldi munkavállalás
Ebbe a csoportba tartoznak a legális, munkajogi státuszban végzett, bejelentett állások a látható munkaerőpiacon, általában cégeknél vagy nagyvállalatoknál. Ide olyan emberek kerülnek, akiknek a származási országban is van releváns (a szakterületre vonatkozó )munkatapasztalata. Ezek a munkavállalók általában a képzettebb, iskolázott rétegből kerülnek ki, és külföldre való elvándorlásuk komoly anyagi és szakmai kárt jelent az anyaország számára. (Ez a brain drain, „agyelszívás” jelensége: a jobban fizető állások és kiszámíthatóbb élet miatt a sok pénzért kiképzett „agyak” elhagyják az országot, amely kiképezte őket, és más országban kamatoztatják a képességeiket.) Napjainkban a klasszikus elvándorlási szakmák a következők:
egészségügy: orvos, sebész, asszisztens, ápoló
mérnöki állások
műszaki állások
számítástechnikai állások kutatás és fejlesztés (R&D)
Ezeket az állásokat már mind reaktív, mind proaktív módszerekkel meg lehet szerezni. A kérdés tehát az, hogy milyen módon jutsz el egy efféle állásba. Ha csak a múltbeli munka- tapasztalataid és a kint élő haverjaid/rokonaid tanácsait követve keresel állást, akkor vélhetőleg reaktív vagy. Ha a saját tehetségedre, érdeklődéseidre alapozol, sokáig küzdesz és próbálkozol, és teret adsz a szerencsének is, akkor valószínűleg proaktív munkakereső vagy. A reaktív és proaktív munkakeresési módszerek a külföldi munkavállalás esetében is hasonlítanak a negyedik és kilencedik fejezetben leírt módszerekhez. A rabszolgamunka, a szezonális munka és legális munkavállalás három teljesen különböző világ. Hogy te személy szerint melyik csoportban végzed majd, két dologtól függ: a nyelvtudásodtól és a proaktivitásod szintjétől.

Ha nem beszéled a nyelvet

A képzettség legelső mutatója, hogy beszéled-e egyáltalán az adott ország nyelvét. Bár ez a feltétel banálisnak tűnik, mégis megdöbbentően sokan indulnak úgy útnak, hogy alig egy-két szót beszélnek a célország nyelvén. A nyelvtudás hiánya azonban kizárja, hogy proaktívan tudj majd munkát keresni. Ha te is ebben a helyzetben vagy, borítékolom neked, hogy vagy csak egy kudarcot gyűjtesz be, mielőtt feladod és hazatérsz, vagy a kinti diaszpóra azon részéhez csatlakozol, akik szintén nem vagy alig beszélik a nyelvet, és egyik napról a másikra élnek alkalmi munkákból. A proaktív munkakeresés szempontjából ez a kudarc garantált receptje. Aki nem beszéli az ország nyelvét legalább közepes szinten, nem tud egyenlőkánt viszonyulni az ottani emberekhez, és állandó gyerekszerepbe kényszerül.
Persze sokaknak még a nyelvtudás nélküli kallódás is vonzóbb, mint hogy a származási országukban maradjanak. A háborúk és népirtások, az éhezés, a kilátástalanság és a nyomor miatt évente emberek milliói kényszerülnek elhagyni addigi hazájukat valami jobbat remélve. Ám ez hiú remény: a legtöbb fejlett ország egyre erőszakosabb eszközökkel védi a határait, vagy hasonlóan embertelen körülmények közé helyezi el a bejutott menekülteket, mint ami elől szöktek. Míg a motiváció érthető, karrierszempontból kevés kivételtől eltekintve az ilyen migrálás csaknem biztos kudarc. (Kivétel például Ausztrália, Új-Zéland, Izrael vagy az Egyesült Államok, amelyek nem régi államokként nagymértékben támaszkodtak a bevándorló – vagy éppen behurcolt – emberek által elvégzett olcsó munkákra.)
A nyelvtudás nélküli, képzetlen emberek inváziója azonban egyre nagyobb terhet jelent a befogadó országoknak. Francia- országba például a 2000-res évekre mintegy 12 ezer Roma be- vándorló érkezett Romániából és Bulgáriából, akiknek egy részét az állam egyszerűen repülőre rakta és visszatoloncolta. Ez az eset precedens-szerű vitákat kavart az EU-ban a szabad országválasztásról, emberi jogokról és az EU-s tagállamok autonómiájáról. Ha nem beszéled a nyelvet, még akkor sem leszel a hatóságok szemében kívánatos egyén, ha nem féllegális vagy csempész-módszerekkel jutottál be az országba. Ez esetben készülj fel, hogy számodra maximum az alacsony kategóriás idénymunkák és a rabszolgamunkák maradnak.
A másik probléma, hogy ha szerzel is munkát, a helyi nyelv ismerete nélkül szinte lehetetlen lesz elintézni a jogi státuszodat, ezért konzerválod, hogy csak a szürke vagy fekete munkaerőpiacon dolgozhatsz. Mint már említettem, gyakori tévhit, hogy a legtöbb országban úgy is lehet boldogulni, ha az ember valamennyire beszél angolul. Ez így összességében nem igaz, legalább is akkor, ha legális munkát szeretnél. Kivételek persze vannak. Például az angollal elég jól elboldogulhatsz a skandináv országokban és a világ bármely táján a legtöbb multinacionális cégnél, ahol az angol amúgy is a napi szintű munkanyelv. Ám ezen a néhány kivételen kívül a legtöbb országban nehezen fogsz tudni úgy létezni, ha csak angolul beszélsz, hiszen nem ismered a többiek nyelvét és ebből kifolyólag a kultúráját és szokásait sem. A helyi nyelv igenis fontos része annak a közegnek, ahol dolgozni fogsz. Ez főleg akkor lehet fontos, hogy vezető beosztásban dolgozol, mert „külföldiként” azonnal el fogsz szigetelődni a csapatodtól. Ha nem angol nyelvű országba utaztál, és nem beszéled az ottani nyelvet, automatikusan elvágod magad a lehetőségtől, hogy kisebb cégeknél dolgozhass. Ez azért baj, mert a kisebb cégekhez jóval kevesebben szeretnének bekerülni, mint a nagy multikhoz, így ha csak angolul tudsz, eleve abban a „multis” környezetben kell majd versenyezned, ahol amúgy is nagyságrendekkel nagyobb a konkurencia. Ha a nyelvtudásod miatt kisebb helyi cégeknél is tudsz dolgozni, komoly előnyre tehetsz szert a többi külföldi jelentkezővel szemben: neked ugyanis helyi referenciáid lesznek. Így egy-két év múlva jóval egyszerűbben bejuthatsz a nagyobb multikhoz is.
Összességében: ha nem beszéled legalább alapfokon a célország nyelvét, ne indulj el!

Tények és tévhitek, a Külföldi munka fajtái és a Ha nem beszéled a nyelvet fejezetek forrása: A magad útján