Beiskolázás

A német oktatási rendszerről: [/color] Oktatás Áttekintés Németországban az alkotmány 7. paragrafusa értelmében a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. A szövetségi struktúra szerint azonban az oktatás a tartományok hatáskörébe tartozik, így a szövetség viszonylag kevés feladatot vállal magára. A tartományok hatáskörébe tartozik például a tanterv, az iskolaév meghatározása, a tanárok fizetésének meghatározása, a vizsgák, illetve a követelményrendszer kidolgozása. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás - tartománytól függően 10-12 évig - a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik. Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. Esetenként a szülőknek is hozzá kell járulniuk az iskolai tankönyvek árához, de ez alól az iskola szociális helyzetre való tekintettel mentesítheti a tanulót. Ingyenes iskolabuszt biztosítanak azoknak a tanulóknak, akik messze laknak az iskolától. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik. A vallási oktatás része a tantervnek, kivéve a nem felekezeti iskolákat. A tanulók 14 éves koráig a szülők döntenek, 14 éves koruk után a gyerekek dönthetnek ebben a kérdésben. Az iskolák mindenhol - néhány vallási felekezet kivételével - koedukált rendszerűek. Óvoda és általános iskola Az iskola előtti időszak nem tartozik a német oktatási rendszerbe, azt az ifjúsági-szociális segélynyújtás körébe sorolják. Ezért az óvodákat önkéntes jóléti szervezetek vagy a helyi önkormányzatok működtetik. Az óvoda a 3 és 6 év közötti gyerekek iskolai előkészítésének hagyományos formája. Az óvoda nem kötelező. Az óvodák (a szülő szociális helyzete alapján megállapított) térítés ellenében fogadja a gyermekeket. Tanterv nincs, a német kisgyerekek kb. 7 %-a jár óvodába. Néhány tartományban iskolai-előkészítő osztályok működnek, melyek kapcsolatban állnak az általános iskolákkal. Feladatuk az óvodás, de még nem iskoláskorú gyermekek iskolai felkészítése, tanterv alapján. Kötelező oktatás: Általános iskola és középiskola alsó tagozata Az iskolai oktatás 6 éves korban kezdődik. A kötelező iskolai oktatás 10-12 évig tart, az első 9 évben, a gyermekek nappali tagozaton tanulnak, míg az utolsó három évben az oktatás a hétnek csak egy részét veszi igénybe. Kötelező oktatási intézmények Általános iskola (Grundschule): 6-tól 10 éves korig (4 osztály) - kivéve Berlinben és Brandenburgban, ahol 6 osztály) Középiskola alsó tagozata (Szekunder I. - 10-től 15 éves korig, beleértve a tizedik osztályt is 16 éves korban). Középiskolák: Hauptschule: alapvető általános oktatást biztosít a tanulóknak ötödik osztálytól a kilencedik osztályig. A tizedik osztály keretében a tanulók további képesítést szerezhetnek (középiskola felső osztályok, vagy szakiskola=Berufsschule) Realschule: a középiskola (Hauptschule) és a klasszikus gimnázium között áll. Szélesebb körű oktatást biztosít a tanulóknak, mint a Hauptschule, és általában az ötödik évtől a tizedik évig tart. A Realschule-ban megszerzett bizonyítvánnyal a diákok szakiskolában tanulhatnak tovább. Gymnasium: magasabb fokú középiskolai oktatást biztosít a tanulók számára, és általában az ötödik évtől a tizenharmadik évig terjedő időszakot foglalja magában. A tizenharmadik év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek (Abitur), amely egyetemi jelentkezésre jogosít. Gesamtschule: ugyanazokat a tantárgyakat oktatják, mint más középiskolákban, az ötödik évtől a kilencedik vagy a tizedik évig (Berlin 7-10). A Gesamtschule integrálja a három előbbi középiskola pedagógiai és szervezeti tartalmát, egyes tárgyakat azonban a 7. osztálytól kezdve kétféle szinten (magasabb-alacsonyabb) oktatnak, a későbbi orientáció szerint. A Gesamtschule-ból átjárható az összes többi középiskolai forma. Az érettségi vizsga ugyanazokkal a feltételekkel szerezhető meg, mint más hagyományos iskolában. Valamennyi német tartományban kötelező tantárgyak: német nyelv (irodalom), társadalomtudomány (történelem) és természettudományok valamint vallás és sport. Ezen belül az óraszámot és a tanrendet a tartományi oktatási minisztérium állapítja meg. Az elmúlt években, néhány tartományban új iskolatípusokat hoztak létre, melyek elnevezése tartományonként változó. Ezek az iskolatípusok a Hauptschule és a Realschule iskolarendszerét ötvözik (pl. Regelschule - Türingia, Mittelschule - Szászország, Sekundarschule - Sachsen-Anhalt stb.). Felvételi követelmények Minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A negyedik év végén a gyermekek automatikusan a középiskola alsó tagozatába kerülnek. Tandíj Az állami iskolák tandíjmentesek. A tanuláshoz szükséges eszközök ingyenesek, illetve az iskolától kölcsönözhetők. A tanulóknak az iskola biztosítja a kötelező olvasmányokat is. Nyelv Általános iskolában az első idegen nyelv tanítását a harmadik évtől javasolják. A Hauptschule-ban egy idegen nyelvet tanítanak, ami általában az angol. A Realschule-ban a kötelező idegen nyelven felül, ami általában a francia, lehetőség van egy másik idegen nyelvet tanulni. A Gymnasium-ban (és az Oberschule-ban) két idegen nyelv tanulása kötelező. Értékelés Az általános iskola első két osztályában a gyerekeket egy évben kétszer értékelik (teljesítményértékelés). Ebben a jelentésben részletesen beszámolnak arról, hogy a gyerekek mennyit haladtak, mely tantárgyakban tűntek ki vagy szerepeltek gyengébben. A második év végétől bizonyítványt kapnak, melyben már érdemjegyeket kapnak. Ahhoz, hogy a következő osztályba léphessenek, teljesíteniük kell a minimális követelményszintet a legfontosabb tantárgyakból. Ha ezt a szintet nem érik el, osztályt kell ismételniük. Képesítés a) Általános iskola A tanulók általános iskolából a középiskola alsó tagozatába kerülnek. A felsőbb osztályba kerülésről szóló döntést általában a szülők vagy a kiválasztott iskola hozza meg annak az iskolának az ajánlása alapján, ahová a tanuló korábban járt. b) Középiskola alsó tagozata Minden tartományban a kilencedik év végén a tanulóknak lehetőségük van vizsgát tenni. Az ún. „Hauptschulabschluß” vizsga az alapja a szakmai képzésnek. A tizedik év végén ún. „Realschulabschluß” vizsgát lehet letenni. A tizedik év végén a gimnáziumi tanulók a középiskola felső tagozatában tanulhatnak tovább. Anyagi támogatás A jelenlegi szövetségi törvénykezés szerint a diákok a tizedik évtől, mind az általános, mind a szakképesítést nyújtó iskolákban pénzügyi támogatást kaphatnak (BaföG=Szövetségi Képzési Támogatási Törvény), szüleik szociális helyzete szerint, és amennyiben más pénzügyi támogatásban nem részesülnek. Középiskola felső tagozat A középiskola felső tagozata nem kötelező. A 16-19 éves diákok a következő oktatási formákat vehetik igénybe: Középiskola felső tagozata (általános ismeretek bővítése) Szakmai képzést nyújtó kurzusok, melyek gyakorlati képzésben is részesítik a tanulókat, és záróvizsgával végződnek (betanított szakmunkás) Szakmai képzés (Szakmunkás bizonyítvány) Szakmai képzés nappali tagozaton a következő iskolatípusokban folyik Berufsfachschule (nappali tagozatos szakmunkásképző iskola) Berufsaufbauschule (szakközépiskola) Fachoberschule (műszaki középiskola), mely munkajogi szempontból felsőfokú, oktatási szempontból középfokú diplomát ad. Berufliches Gymnasium/Fachgymnasium (a gimnáziumnál magasabb képzést biztosító, technikai képesítést nyújtó szakiskola) az itt szerzett bizonyítvány jogosít a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Felvételi követelmények Ahhoz, hogy a középiskola felső tagozatába felvételt nyerjenek, a diákoknak a tizedik év végén vizsgát kell tenniük, vagy ezzel egyenértékű minősítést kell szerezniük valamely más középiskolában. Tandíj Az iskolák általában ingyenesek. A tanuláshoz szükséges eszközökhöz a tanulók ingyen juthatnak hozzá, illetve azok az iskolákból kölcsönözhetők. Nyelv Egy idegen nyelv tanulása kötelező. A felsőbb osztályokban további nyelvek javasoltak. Értékelés A tanulók értékelése pontrendszer alapján történik 1-től 6-ig terjedő skálán (1=legjobb). Bizonyítvány A gimnázium végén a diákok négy tantárgyból érettségi vizsgát tesznek, amely írásbeli és szóbeli részből áll. Azok a tanulók, akik sikeresen leteszik az Abitur vizsgát, tovább folytathatják tanulmányaikat bármely felsőoktatási intézményben. Felsőoktatás Németországban néhány privát (vallási) főiskola és a katonai valamint a szövetségi államigazgatási főiskola kivételével valamennyi felsőoktatási intézmény a tartományok felügyelete alá tartozik. Finanszírozásuk és tantervük azonban közös a Bund és a Länder-ek között. Az intézmény élén önálló, választott rektor vagy elnök áll. A hallgatói önkormányzatok erősek, a legtöbb tartományban maguk dönthetnek egyes kérdésekben. A felsőoktatás lehet egyetemi, illetve főiskolai. Felsőoktatási intézmények: Egyetemek és tudományegyetemek (Universitäten, Gesamthochschulen: csak Hessen-ben és Észak-Rajna-Vesztfáliában) Különböző típusú szakfőiskolák (Fachhochschulen) Tanárképző főiskolák (Pädagogische Hochschulen) Zene és művészeti főiskolák (Kunst- und Musikhochschulen) Tudományegyetemek (Gesamthochschulen): szélesebb körű ismereteket nyújtó egyetemek, melyek egy intézményen belül kínálják mindazt, amit az egyetemeken, szakfőiskolákon, zene és művészeti főiskolákon külön-külön tanítanak. Fachhochschulen: egyetemi szintű oktatást biztosít, elsősorban mérnöki, közgazdasági, mezőgazdasági, üzleti területen. Németországban található még szociológiai, könyvtár, informatikai és tervezési főiskola is. Az oktatásban a gyakorlati képzésre helyezik a hangsúlyt. Tanárképző főiskolák: általános iskolák és középiskolák alsó tagozata számára képeznek tanárokat, míg a felsőoktatásban oktató tanárok képzése az egyetemeken történik. Egyetemi év Az egyetemi év szemeszterekből áll. Az egyetemeken a téli szemeszter októbertől márciusig (szakfőiskolákon szeptembertől februárig), a nyári szemeszter pedig áprilistól szeptemberig tart (szakfőiskolákon márciustól augusztusig). Szakfőiskolákon 3 hónapból, míg más felsőoktatási intézményekben 5 hónapból áll a szorgalmi időszak. A legtöbb felsőoktatási intézményben szak-párosításokat ajánlanak, de számos felsőoktatási intézményben a hallgató maga válogathat a tárgyak és szakok között. Felvételi követelmény Azok a tanulók, akik általános vagy szakképesítést nyújtó középiskolába jártak, és megszerezték a szükséges vizsgát abból a tantárgyból, amit a későbbiekben tanulni szeretnének, jogosultak arra, hogy bekerüljenek az adott felsőoktatási intézménybe. Jelentkezni a téli szemeszterre az adott év július 15-ig lehet, a nyári szemeszterre pedig az adott év január 15-ig. A jelentkezés végső határideje intézményenként változó. Képesítés Különböző típusú képesítés szükséges a felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz: Allgemeine Hochschulreife: általános felsőoktatási felvételi vizsga, melynek megszerzése után bármelyik felsőoktatási intézményben folytathatók tanulmányok bármilyen területen. Fachgebundene Hochschulreife: bizonyos tantárgyakból tehető, és ezzel speciális egyetemi kurzusokra vagy ezekkel egyenértékű felsőoktatási intézményekbe nyerhet felvételt a tanuló. Fachhochschulreife: a képesítés megszerzésével különböző szakfőiskolákon, illetve az egyetemek kiegészítő kurzusain lehet továbbtanulni. A felvételi helyek számát központilag határozzák meg. Létszámkorlátozás Németországban néhány szak esetén létszámbeli korlátozást vezettek be. Ezek a szakok a következők: építészet, ügyvitel, biológia, erdőgazdálkodás, orvostudomány, gyógyszerészet, pszichológia, jog, állatorvostan, fogorvosi szak és közgazdaságtan. Nyelv Minden európai uniós állampolgárnak, aki Németországban kíván tanulmányokat folytatni, le kell tennie a "Prüfung zum Nachweis deutscher Sprachkenntnis" vizsgát. A vizsgáztatás a felsőoktatási intézményekben zajlik. Az Európai Unió tagállamainak diákjai a német állampolgárokkal azonos jogokkal rendelkeznek. Tandíj Német vagy külföldi diákoknak a felsőoktatásban való részvétel általában ingyenes, kivételt képeznek a magánfőiskolák. Tandíj helyett a diákoknak szociális hozzájárulást (Sozialbeitrag) kell fizetniük vagy az iskola működésének fenntartásához kell anyagilag hozzájárulniuk. Ennek összege intézményenként változik. Felvételihez szükséges minősítés elfogadásának kritériumai Németország az Európai Unióval, az Európa Tanáccsal és az UNESCO-val kötött kétoldalú szerződés alapján elismeri az európai országokban szerzett, a felvételihez szükséges minősítést. Ezenkívül elfogadja az európai főiskolai diplomát, valamint néhány kikötéssel a nemzetközi főiskolai diplomát. További információ a német oktatási rendszerről az Oktatásügyi Minisztérium honlapján (Bundesministerium für Bildung und Forschung) található.